L�tom,hogy nagyon bej�n nektek az �rdekes dolgokkal kapcsolatos bejegyz�sek. Ezeket t�bben is jelezt�tek,aminek nagyon �r�l�k. : ]] Ennek hat�s�ra �gy gondoltam, hogy kicsit tov�bbviszem ezt �s bemutatok p�r MAGYAR tal�lm�nyt, amikr�l tal�n nem is tudt�tok,hogy bizony hozz�nk vezethet� vissza az eredete. A h�tv�g�n jelentkezem m�g rem�lhet�leg egy kifejt�sebb bejegyz�ssel is. Sooo, n�zzetek vissza. :]]

SZ�NES TELEV�ZI�

Az �leth� sz�nes k�p megjelen�se, a sz�nes telev�zi� megalkot�sa Goldmark P�ter K�roly m�rn�k-fizikus nev�hez f�z�dik. Az 1906-ban Budapesten sz�letett tud�s m�r k�z�piskol�s kor�ban leny�g�zte tan�rait a fizika ter�n szerzett tud�s�val, k�s�bb pedig nagy �rdekl�d�st mutatott az akkor m�g gyerekcip�ben j�r� telev�zi�z�s ir�nt. A vil�g els� sz�nes telev�zi�j�t 1940. szeptember 4-�n mutatta be.

KATT A B�VEBBENRE!

GOLY�STOLL 

B�r� L�szl� J�zsef, aki eredetileg �js�g�r�k�nt dolgozott, az 1930-as �vekben alkotta meg a vil�g els� goly�stoll�t. Els� szabadalm�t t�lt�toll n�ven 1938. �prilis 25-�n jelentette be Magyarorsz�gon, de a haszn�lhat� goly�stoll el��ll�t�s�ra vonatkoz� k�s�rleteket a m�sodik vil�gh�bor� miatti zsid��ld�z�sek miatt k�lf�ld�n folytatta. Argent�n�ba k�lt�z�tt, �s ott kapta meg a goly�stollra a szabadalmat 1943-ban.

F�LAUT�MATA F�NYK�PEZ�G�P

A f�nyk�pez�s t�rt�net�ben m�rf�ldk�nek sz�m�t a f�lautomata k�sz�l�kek megalkot�sa. Az �j�t�s k�t magyar sz�rmaz�s� tud�s, Riszdorfer �d�n �s Mih�lyi J�zsef nev�hez f�z�dik. El�bbi tal�lm�nyai �tt�r� jelent�s�g�ek voltak, a f�nyk�pez�s automatiz�l�si k�rd�seit p�ld�ul a vil�gon els�k�nt v�laszolta meg, ut�bbi pedig m�szer�szk�nt m�k�d�tt k�zre a f�nyk�pez�g�p kidolgoz�s�ban.

B�RES-CSEPP

B�res J�zsef 1972-ben alkotta meg a B�res-cseppet, mely speci�lis form�ban tartalmaz nyomelemeket �s �sv�nyi anyagokat. Tal�lm�ny��rt kezdetben kuruzsl�ssal v�dolt�k, de miut�n 1976-ban v�g�l bejelentette a szabadalmat, elcsitultak k�r�l�tte a ked�lyek. A k�sz�tm�ny 1978-ban ker�lt forgalomba, 2000 �ta pedig hivatalosan is gy�gyszernek min�s�l.

C-VITAMIN

Szent-Gy�rgyi Albert biok�mikus az 1930-as �vekben izol�lta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely l�tfontoss�g� az emberi szervezet sz�m�ra. Felfedez�s��rt 1937-ben orvosi �s �lettani Nobel-d�jjal t�ntett�k ki.